RÖZSESZEDÉS

Nyúlanyónak bizony sok kis apró nyuszigyerekről kell gondoskodnia mindennap. Mosni, főzni, takarítani nem is olyan egyszerű feladat, amikor az idő is olyan hidegre fordul, mint ezen a héten.
Szegény nyúlmama bizony nagyon fáradt volt. Ezen a reggelen is mindent ugyanúgy tett, mint máskor. Az ébredő csemetéket finom friss reggeli várta a konyhában, már a gőzölgő teát is az asztalra készítette, és kiment a kamrába, hogy megnézze, mit is főzzön ebédre, és hozzon rőzsét a tűzre. A kicsik jóízűen falatoztak, és vidáman csacsogtak.

-Jaj, jaj, most mi lesz? - csapta össze a kezeit ijedten nyúlanyó. - Hogy fogok ebédet főzni, amikor csak egy maréknyi rőzse maradt. A kicsiket nem hagyhatom magunkra, hogy újabb adagot gyűjtsek, nyúlapó pedig csak estére ér haza, átfázva, éhesen. Mit mondok neki, miért nincs meleg étel?- sopánkodott egyre.

A gyerekek először megszeppentek, de azután Tapsi, a legidősebb nyúlfiú odaszaladt édesanyjához, és azt mondta:
-Nincs semmi baj, mama. Majd én elmegyek rőzsét szedni.
-De hiszen még olyan kicsi vagy! - simította meg a buksiját nyúlmama.-Nagyon hideg van ám az erdőn!
-Van jó meleg sapkám, sálam, meg kesztyűm is - ellenkezett Tapsi.
-Nehéz ám a rőzse, hogy bírnád hazacipelni? - aggodalmaskodott tovább nyúlmama.
-Csakhogy eszemben sincs cipelni! - kacsintott ravaszul Tapsi.-Hanem azon a remek szánkón fogom hazahozni, amit a papával készítettünk a tél elején.
-Nahát, Tapsikám, nem is gondoltam, hogy ilyen okos nagy fiam van! - mondta nyúlmama.

A kicsik sürögve-forogva segítettek nyúlmamának és Tapsinak a készülődésben. Picur a csizmáját hozta, Pöttöm a sapkát, sálat kereste elő, Manoka pedig a kesztyűkkel sietett bátyjához. A biztonság kedvéért nyúlanyó még forró teát is odakészített egy termoszban, hogy a nagy munkában legyen mit innia Tapsinak. A kicsik a konyhaablakból még sokáig integettek távolodó testvérüknek.

A délelőtt hamar eltelt, s egyszer csak Picur az ablakon kinézve nagyot rikkantott:
-Oda nézzetek! Mekkora rőzsehalom!
Mindannyian az ajtóhoz futottak. Valóban Tapsi közeledett vidáman húzva a szánkót, rajta hatalmas kupac rőzsével. Mire mindet behordták a kamrába, addigra már fel is forrt a tűzhelyen nyúlmama finom sóskalevese.

Az este hazatérő nyúlpapa boldogan veregette meg Tapsi vállát:
-Büszke vagyok rád, mostantól igazi felnőtt nyuszi vagy!

Megjegyzések

TOP 3 BEJEGYZÉS

ANTOINE DE SAINT-EXUPÉRY, A kis herceg

Micimackó látogatóba megy

CSURI KIRÁLYKISASSZONY