Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2011

Édesanyámnak szeretettel

Kép
Zelk Zoltán Ki emel, ki emel, ringat engemet? kinyitnám még a szemem, de már nem lehet...
Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én.

Nadányi Zoltán: Anyu             
Tudok egy varázsszót, ha én azt kimondom, egyszerre elmúlik  minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű, ha mártás savanyú, csak egy szót kiáltok, csak annyit, hogy: anyu!
Mindjárt porcukor hull kávéba, mártásba, csak egy szóba került,  csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,  rosszból csuda jó lesz, sírásból mosolygás,  olyan csuda-szó ez.
„Anyu, anyu! Anyu!” hangzik este-reggel,  jaj de sok baj is van  ilyen kis gyerekkel.
"Anyu, anyu, anyu!" most is kiabálom, most semmi baj nincsen, mégis meg nem állom. 
Csak látni akarlak, Anyu, fényes csillag, látni, ahogy jössz, jössz, mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged, angyal szelídséged, odabújni hozzád, megölelni téged.

Dsida Jenő: Hálaadás Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.